Képek - Érkezett egyéb írások - Érkezett költemények - Videók, YouTube, Egyéb

Érkezett egyéb írások

2018. június 7., csütörtök

PayPal Account Updates Information

This is an automated email, please do not reply

Dear Client

We've noticed that some of your account information appears to be missing or incorrect We need to verify your account information in order to continue using your PayPal account, Please Verify your account information by clicking on the link below

Click here to Verify your account



Thanks for choosing PayPal,
PayPal Team

© 2018 PayPal. All rights reserved.

Email ID: 16335427

2018. május 16., szerda

23 .044 - ​Békefy Lajos: ​ 2018 pünkösdjére ​.>​ ​„Kemény beszéd ez: ki hallgathatja​ és olvashatja​ őt?”​ ​ > ​ 2018. május 16. 14:30 > Csak az aki megért!!


Feladó:
​​
Békefy Lajos
 
Dátum:
​​
2018. május 16. 14:30
Tárgy: VAGY ISTEN LELKE - VAGY A HAZUGSÁG „LELKE" - PÜNKÖSDI MINIESSZÉ, ÜNNEPI KEMÉNY BESZÉD 
- ez a szerző 830. cikke az erdélyi agnusradio.ro blogján
Címzett: 



VAGY ISTEN LELKE - VAGY A 

PÜNKÖSDI EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI ETIKAI


MINIMUMOK – MINIESSZÉ BIBLIAI 

​  

ÖSSZEFÜGGÉSBEN
​​

​ ​
Kemény beszéd ez: ki hallgathatja
​ és olvashatja​
őt?"
​ 
 
​ ​

​ ​ 
lámzuhataga közepette vannak igazgyöngyök, ig
​ ​
az szavak, amiket elénk sodor a pünkösdi Szél. Ezekre jó, mi több üdvös felfigyelnünk, ezek érdemelnének igazi közfigyelmet! Ilyen az annyi rossz hír között a mindennapi jó hír, az evangélium. De ilyen az is, ha kicsit el tudunk gondolkodni és csodálkozni azon, milyen jeleket és jelenségeket sző bele Isten Lelke a történelem szövetébe akár ma is, mintegy zsinórmértékül, jelesül most pünkösdi etikai, erkölcsi minimumként. Egyénileg és közösségileg - javunkra. A Lélek sajátos szövögetésén minduntalan elcsodálkozom. És jó csodálkozni, nagyon jó Rá-csodálkozni. Gyógyító. A megfásultság, a kiégettség, a korral járó „mindent tudunk már – mégis semmit" önelégültsége ellen, a hazafelé menetelő ember boldog, előrehozott szent játékaként is. Amint már útközben lejátszódik szemünk előtt a majdani nagy találkozás, annak öröme,teljes boldogsága – hogy az út végén Jézus vár ránk. Így pörgethette le magában a tékozló fiú is a nagy találkozást atyjával, ami csupa meglepetés volt, mert annyi megbocsátó, ünneplő jóságra nem számított, nem számíthatott bűnbánata, bűnvallása ellenére sem. Nos, a mögöttünk maradt időben is kaptunk ilyen gyönyörű Lélek-mintás hímzéseket. Hogy hármat említsek közülük: miután Jürgen Moltmann megírta korszakos művét, a Reménység teológiáját 1964-ben, jó 45 év múlva megírta az Ethik der Hoffnung, a Reménység etikája című munkáját. Hazakészülőben. Mert teológia és etika összefüggenek. Mint a szívdobbanás lüktetésében a két ritmus. Korábban és ma is van bőségesen rá példa, hogy a teológiai gondolkodásban együtt van teológia és etika. Mások meg külön írják meg, ha időt kapnak rá a kegyelem Istenétől. Ahogyan Motmann is, aki 84 évesen írta meg etikáját.De megírta. A svájci Zürich egyetemének évtizedeken át református etikusa, Johannes Fischer pedig 1994-ben hozta nyilvánosságra különálló kötetben etikáját, melynek címe: Élet a Lélekből, s ebben gazdagon részletezi a Szentlélekből élő ember keresztyén etikáját, el egészen a technika-bűvölet és a kommunikáció kritikájáig. És a csúcs: Michael Welker korábbi heidelbergi református rendszeres teológiai professzor, aki 1991-ben adta közre korszakos, sok nyelvre, még kínai mandarinra is lefordított Szentlélek-tanát, Isten Lelke – a Szentlélek teológiája címmel. Benne igen gazdagon szövődik egybe sok régi-új bibliai felismerés, és súlyos etikai kérdések bibliai, pneumatológiai, Szentlélek felőli megközelítése, kifejtése. Nagyon időszerű, megfontolandó megállapítással. Most, így pünkösd előtt megkerülhetetlen Welker professzornak, egyebek között a debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktorának felidézni, közkinccsé tenni tanításait. Remélhetőleg okulásunkra, de legalábbis elgondolkodtatásul. Könyvének azt a fejezetét adjuk szemlézve közre, amelyben az Isten Lelke vagy a hazugság „lelke", a Szentlélek és a prófétai felismerés gondolatköre fogalmazódott meg. Reflexióit írhatta volna hazánkban is. A fordítás e sorok írójának munkája, lektorálását dr. Juhász Tamás kolozsvári em. református teológiai professzor végezte.

Kemény tény: még a gonosz is Isten terveit szolgálja – nagyon alaposan kell tájékozódnunk!


Welker professzor valóban igen alapos és sok új ismeretet hozó, ószövetségi bibliakutatásokra is épülő könyvében külön fejezetben foglakozik agonosz lelkek,vagyhazug lelkek felismerésének a lehetőségével,szükségességével, illetve aSzentLélek ésaprófétai ismeretkapcsolatával. Ide vonatkozó megállapításaiból idézünk.         

„Isten gonosz lelket is bocsát az emberek közé, vagy éppen a vakmerőség és a tévelygés lelkét. Ez a gonosz lélek aztán szétszaggatja az egységet, vagy egyenesen megakadályozza kialakulását. Nem ritkán kockázatos politikai kalandokra indít. Röviden és világosan szól erről a Bírák könyve 9,23: »Isten egy gonosz lelket küldött Abimelek és Sikem polgárai közé, ezért Sikem polgárai hűtlenek lettek Abimelekhez«. Ám azt is megtudjuk, hogy „nem csak közösséget szállhat meg és ronthat meg a gonosz lélek, hanem olyan személyeket is, akiket korábban Istennek a Lelke töltött be, s politikailag hatalmassá tette őket: „Saultól viszont eltávozott az Úr Lelke, és rossz szellem kezdte gyötörni, amelyet az Úr küldött" (1Sám 16,14kk). Ez a gonosz lélek pedig nem csak azt gyötri, akire „rászáll", hanem gyűlöletet és agresszivitást támaszt rajta keresztül környezetében is. Isten jóságos Lelke az, aki egy nép összeforrottságát és közösségét kialakítja, illetve bizonyos emberek erőteljes és pozitív kisugárzását előidézi. A gonosz lélek ezzel szemben a közösség zűrzavarát és szétesését idézi elő, az egyes embereket pedig gyötri, és agresszív cselekedetekre indítja.

De ez a következtetés csak bizonyos megszorításokkal igaz: Isten jóságos Lelkét és a gonosz lelket nem lehet azonnal és félreismerhetetlenül megkülönböztetni. A gonosz lélek ugyanis képes romboló hatalmát leplezni. Képes arra, hogy romboló hatalmát eltakarva, a „hazugság lelkeként" lépjen fel és gyakoroljon hatást. Ezzel szembena lelkek megkülönböztetésének prófétai erejévellehet és kell fellépni.  


Mi jellemzi a „hazugság lelkét"?


A hazugság lelke kifejezés nem képes beszéd valamiféle nehezen átlátható hazugság megjelölésére vagy egyes emberek hamis magatartásának jellemzésére. Hazugság lelkének nevezhetjük egy közösség, nép hamis, hazug lelkét, amely egyben a közvéleményt is meghatározza. Például: „A csodafegyver elhozza a végső győzelmünket!" – ilyen és hasonló mondat segítségével próbálta meg a hazugság lelke a közvéleményt, a nyilvános-, és magánéletet a Harmadik Birodalomban stabilizálni. „A víz és a levegő kifogyhatatlan nyersanyagok" – „Állandó fegyverkezéssel szilárdítjuk meg a békét!" – ezek voltak a 20. század 60-as, 70-es, 80-as éveinek közvéleményét jellemző, meglepő jelszavak, amelyeket a hazugság lelkeszámlájára lehet  íratni. Az említett jelszavak vagy megállapítások mögött sajnálatos módon szakemberek és specialisták beható vitái és megállapításai is állottak. Így alakult ki az a közvélemény, mellyel az emberek egyetértettek. Aki pedig ellentmondott, azt gáncsoskodónak tekintették.


A hazugság lelke felismerésének egyik bibliai modellje: Mikájehú látomása – a hazugság akkor is az, ha sokan mondják – a nép szava nem Isten szava


Isten Lelkének megkülönböztetését a gonosz lélektől, az igazság Lelkének elválasztását a hazugság lelkétől különösen is szembetűnően, drámaian mutatja Mikájehú, Jimlá fiának a látomása (1Kir 22 és 2Krón 18).

A négyszáz próféta alkotja 1Kir 22 szerint a közvélemény képviselőit és szakértői körét. Aháb, Izrael királya gyűjtötte egybe őket, hogy kikérje véleményüket. „(6)Izrael királya ezért összegyűjtötte a prófétákat, mintegy négyszáz embert, és ezt kérdezte tőlük: Elmenjek-e harcolni Rámót-Gileádért, vagy letegyek róla? Ők így feleltek: Vonulj föl, mert az Úr a király kezébe adja azt!" (vö. 11kk). 

Négyszáz próféta mégiscsak nem tévedhet! Rögvest a becsapás áldozataivá váltak volna, hacsak Júda éppen jelenlevő királya, Jósáfát nem lett volna kétkedő, s nem szólalt volna meg így: „Nincs itt az Úrnak több prófétája, akit megkérdezhetnénk?" (22,7). Izrael királya azonban ezt felelte Jósáfátnak: „Van még egy férfi, aki által megkérdezhetjük az Urat, de én gyűlölöm őt, mert sosem prófétál nekem jót, hanem csak rosszat" (22,8). Végül mégiscsak követet küld Mikájehúhoz, Jimlá fiához, hogy megerősítse a próféták véleményét. De előlépett egy lélek, megállt az Úr előtt és így szólt: Majd én rászedem őt! Az Úr ezt kérdezte tőle: Hogyan? (22) Az így felelt: Elmegyek és hazug lélek leszek minden próféta szájában. Az Úr pedig így szólt: Így csakugyan rá tudod szedni. Menj és tégy így! (23) Íme így adott az Úr hazug lelket valamennyi prófétád szájába. Az Úr kimondta vesztedet".

Félelmetes figyelmeztetés: a hazugság lelke elkerülhetetlen, hiszen maga Isten küldte azt. A négyszáz próféta nem tehet mást, minthogy áldozatul esik a hazugság lelkének, sőt még a király is kiszolgáltatott neki. Ez abban is kifejeződik, hogy a király, bár vonakodva, bizonytalanul, álruhában, de mégis elvonul a hadjáratba, ahol életét veszti. A hazugság lelkének áldozataként a próféták kitartanak előrejelzésük mellett. Semmi okuk sincs azt hinni, hogy legjobb tudásuk ellenére a hazugság lelkét követik, vagy saját döntésükkelmég terjesztik is a hazugságot. Egyszerűen tudják, hogy igazuk van. Mintegy kollektív tévelygésként, megfellebbezhetetlen önhittséggel. 


Mit tesznek a hazugság prófétái? Védekeznek az igazság ellen!


Az Istentől küldött hazugság lelke által megszállott prófétáknak mi tehát a feladatuk? Ők vannak többségben – négyszáz egy ellenében –, és védekeznek Mikájehú igazságra vonatkozó igényével szemben. Ezért ezt válaszolja Cidkijjának: akár eltávozott Isten Lelke, akár nem, eljön majd a nap, amikor „szobáról szobára mész, hogy elrejtőzz" (1Kir 22,25). S mit tegyen ezután a király, akinek kétféle próféciával kellett szembes

​ ​
​Szemleíró: Dr. Békefy Lajosülnie? Megpróbálja a középutat választani, álruhában kivonul a csatába, miután Mikájehú tudatta vele: „Ha csakugyan békében térsz vissza, nem az Úr beszélt általam!" (1Kir 22,28).

De miben különbözik a próféta által szóló Lélek, az igazság Lelke a hazugság lelkétől? Kézenfekvőlenneez a válasz: „Abban, hogy a próféta Istenre hallgat". De ez nem elégséges magyarázat. Úgy tűnik, Cidkijját is Isten Lelke kíséri és tájékoztatja. S valóban az a lélek van nála, amelyet Isten küldött és engedélyezett – még ha ez a hazugság lelke is, de nem csak nála, hanem prófétatársainál is.    


Három ismérv a lelkek megkülönböztetésére


Most az a kérdés, hogy vajon felismerhetők-e és megnevezhetők-e olyan ismérvek, kritériumok, amelyek „a lelkek megkülönböztetésére" szolgálhatnak?

A történet legalább három kritériumra, ismérvre utal, amelyek a mai tapasztalatok világában sem veszítettek meggyőző erejükből. Ezek:

    1.Ne csatlakozzunk elhamarkodottan az uralkodó véleményhez, hanemújra és újra vizsgáljuk meg, hogy az igazság Lelkével összhangban van-e vagy nincs a korszellem,a politikai vezetés gondolatvilága, a szakértők, vagy más befolyásos személyek véleménye, a közöttük éppen fennálló, pillanatnyi egyetértés.   

    2.Prófétálásunk, igazmondásunk igazságát összhangba tudjuk-e hozni saját egzisztenciánkkal és sorsunkkal. Azaz:az egyéni hitelesség, vállalásismérve ez.   

    3. Teológiailag értelmezzük, dolgozzuk fel azokat a helyzeteket, amelyek akadályozzák az igazság érvényesülését. Így viszonylagossá lehet tenni az ilyen helyzeteket, s próbálkozni lehet azzal, hogy az igazságot ezek ellenében vállaljuk és érvényre juttassuk.

Fontosak a részletek – a bibliai értelemben kritikus emberek nem gáncsoskodók, még ha annak is látszanak – nem lakájteológusok!



Mikájehú nem tolakodik. Véleményét sem kényszeríti rá másokra. De nem is hallgatja el! Ő nem lakájteológus, nem lakájpróféta! Erre kifejezetten rámutat az Ige. Az igazság Lelke nincs hozzákötve annak magatartásához, aki mint pusztában kiáltó szó fordul szembe a világgal. De a prófétikus személyiség nem riad vissza ettől a konfliktustól sem. Nem keveri össze az igazságot és a hamis egyetértést. Nem keveri össze Isten Igéjét az éppen hatalmon lévők szavával, és a többségi véleménnyel. Tudja, hogy a hatalom birtokosai és a többség is áldozatul eshet a hazugság lelkének – annak az erőnek, amely pontosan arra törekszik, hogy a szakértők többségét, a politikai vezetést és a nyilvánosságot valóban uralma alá gyűrje.

A prófétai, a lelkeket szétválasztó emberek nem krónikus gáncsoskodók, feltétlenül egyénieskedők, bajkeverők vagy gyógyíthatatlanul önfejűek. Annak ellenére nem ilyenek, hogy gyakran ilyennek látszanak. Valójában azonban szabadok mindennemű politikai és társadalmi erővel szemben, amelyek hatalommal rendelkeznek, s ki akarják kényszeríteni az alkalmazkodást. Az Isten Lelkét és a hazugság lelkét megkülönböztetni képes embereknek ez a szabadsága nem jelenti természetesen azt, hogy ők minden kötöttség, elkötelezettség nélkül élnek, vagy politikai, gyakorlati lojalitás nélkül is megvannak. Mikájehú a királlyal szemben is fenntartja: „(28) Ha csakugyan békében térsz vissza, nem az Úr beszélt általam!".


A lelkek megkülönböztetésére képes emberek vállalják a kockázatokat, mert szabadok, csak Istenhez kötöttek!


Az Isten Lelkét a hazugság lelkétől megkülönböztető próféták, s az ilyen látással ma is megáldott emberek elkötelezik magukat. Ez nem csak azt jelenti, hogy prófétálásuk alapján mintegy kívülről is rendelkeznek velük, ami azzal jár, hogy megvetik, üldözik, megkötözik, börtönbe is vethetik őket, nem rit.kán kioltják életüket. De a prófétai személyiségek saját sorsukat, egzisztenciájukat is ahhoz kötik, aminek a bekövetkeztét előre megmondották. A prófécia tartalma köti meg őket! Vagyis: hűségesek kimondott szavukhoz. Ezen a veszélyes, őket is kötelező módon jutnak el arra a szabadságra, aminek révén eloldódnak a közvélemény és az uralkodó hatalom nyomásától, befolyásától. Szabadság-szemléletük teszi szabaddá őket. Szabadok annak felismerésében és felismertetésében, ami valóban be fog következni. De azonnal hozzá is kapcsolódnak, kötődnek az igazság felismeréséhez és ahhoz a végérvényes nyilvánossághoz, amelyik óhatatlanul fel fogja majd ismerni ezt az igazságot; ez pedig már a jövőben is megmaradó, az igazság megvalósulását felismerő nyilvánosság


A prófétikus emberek egykor és ma is a jövőnek és a mennyei nyilvánosságnak dolgoznak – de: eljön majd az igazság órája!


Létezik egyfajta egyetemes nyilvánosság is, amely igazolva látja a próféták látomásait. Ez azt jelenti, hogy létezik a mennyei nyilvánosság is, amely előtt már ismertek a prófétai felismerések. Ez persze nem biztosíték a prófétai személyiségeknek arra, hogy a földön is részesülnek ennek a biztos nyilvánosságnak a tapasztalatából, hogy mint földi egyének biztosak lehetnének győzelmükben. Azok a próféták, akik az igazságot felismerik, és felismertetik, akik átlátnak a hazugságokon, és az uralkodó hatalommal és a politikai nyomással, illetve a közvélemény hatalmas nyomásával szemben szabadok maradnak, azok tudják, hogy eljön majd az igazság órája, amikor az igazság maradéktalanul megvalósul. Ők tudják, hogy az igazságot meg lehet ismerni és általánosan el is fogadják majd, s azt is tudják, hogy az igazság minden kétely, minden látszat, minden hazugság felett megáll majd, s ezeket végleg leleplezi. De a prófétai személyiségek nem élnek abban a biztos tudatban, hogy ők maguk is megélik majd az igazság megvalósulását, vagy az igazság nyilvános elismerését, elfogadását. Nem képzelik magukról, hogy ők azok, akiket igazol a jövő, a holnap, amikor majd ők lesznek a győztesek. Soha nem lehetnek biztosak abban, hogy megkapják-e a földi-nyilvános elismerést és tiszteletet azért, amit mondtak, vagy amit tettek. Sokkal inkább vár reájuk a gond, az üldözés és sokféle nehézség. Talán már halottak is lesznek akkor, amikor az általuk meghirdetett ígéret megvalósul…

Az Isten igazságát közvetítő prófétai személyiség azonban nem csak az aktuális nyilvánosságot szólítja meg, amely ennek a történetnek belső tekintetét, szemléletét jelenti. De megszólítja azt a nyilvánosságot, sőt közvéleményeket is, amelyek majd később, s kívülről, idői távolból tekintenek vissza erre a történetre, így azt a közvéleményt is, amibe ma mi is beletartozunk.

Pontosabban szólva, a próféta látomása révén gyűjti össze és alakítja ki első renden ezt a tágas, tudatosan is egyetemes nyilvánosságot, amely aztán a külső szemlélő helyzetéből viszonyul ehhez a történethez. A próféta ahhoz a nyilvánossághoz szól, amelyik a hazugság lelkétől eltorzított, hamisan beállított valóságot eredeti állapotában akarja megismerni és elfogadni. A próféta ahhoz a nyilvánossághoz szól, amelynek tudnia kell a változatlan valóságról és ennek megismerhetőségéről. Ennek érdekében a próféta a valóság érvényes, igaz leírását adja, azaz olyan valóságleírást ad, amely maradandó.



A valóság igaz, hamisítatlan leírása – az elfojtás és a felejtés próbálkozásai ellen


A prófétai látomás az, ami megőrzi ezt a történetet, a látomás által válik ez emlékezetre méltóvá és érdemessé. Az emlékezetre méltó történet más, mint a történelem számtalan, elfojtott sikertelensége és téves fejlődése, más, mint a sokféle, már szem elől vesztett tanácsadói, politikai, katonai téves tervezés. Ezeket a tévedéseket általában a politikai, katonai és egyéb nyilvánosság azon elv szerint kezeli, hogy legjobb elfelejteni, tudomást sem venni róla. Valószínűleg a négyszáz próféta a katonai kudarc láttán egyszerűen visszavonult. Talán hivatást változtattak, talán másik fejedelemhez, királyhoz szegődtek, vagy éppenséggel korai nyugdíjazásukat kérték, hogy életük hátralévő idejét gyermekeikkel meghitten tölthessék el az olajfák árnyékában. Az is lehet, hogy a hibás prognózis miatt Cidkijját okolták, talán „legszívesebben ejtették volna őt", hogy így rehabilitálásukat kérhessék. És akkor talán Cidkijjá is úgy viselkedett volna, ahogyan azt Mikájehú, Jimlá fia előre megmondta: Meg fogod érezni, hogy elhagy téged az Úrnak Lelke, „majd meglátod azon a napon, amikor szobáról szobára mész, hogy elrejtőzz (25)".

Az önigazolás minden elképzelhető próbálkozásával, az elfojtás és a felejtés kísérletével szemben, amelynek az a célja, hogy ezt a történetet a résztvevők, illetve az utódok szeme elől az emlékezetre méltó dolgok köréből kiiktassa, Mikájehú, Jimla fiának látomása ezt üzeni: hazug volt a prófétai tanács. Hazug volt, s ez nem csak később derült ki, hanem már korábban is nyilvánvaló volt Isten jelenlétében, és így mindenki tudhatta. Aháb prófétáinak nem volt részük az igazságban és nem is jutottak el odáig. Azért kellett hazug tanácsot adniuk, mert Isten ezt így rendelte elElfojtás és felejtés, de igazoló érvelés is, és önigazolás ezért megengedhetetlen. Ez a történet nem véletlenül alakult így.


Az „ahábizmus", a nemzeti méretű hazugság vége


Ez pedig azt jelenti, hogy Mikájehú, akihez „szól" Istennek a Lelke, aki részesedik az Isten jelenlétében lehetséges valóság-felfogásból, valójában az Aháb-korszak végét hirdeti meg. Az igazság Lelkét és a hazugság lelkét megkülönböztető próféta szerepe egyértelmű abban, hogy az uralom összeomlása bekövetkezzék, mégpedig visszavonhatatlanul. Nem az uralom módosítgatásáról, toldozásáról-foldozásáról van szó, hanem végének, bukásának előkészítéséről, és új kezdetről. Nem csak arról van szó, hogy e korszak tapasztalatait és valóságát megszakítja a Lélek. Életfolyamatok megszakításáról van szó, azok véglegesen múlttá tételéről, lezárásáról és értékeléséről. Ez Mikájehú, Jimlá fiának célja prófétai beszédével.Ne jöjjön többé Ahábhoz hasonló utód! Ne legyen Ahábról elnevezett utca, ne emeljenek neki emlékoszlopot! Ne legyen az „ahábizmusnak" reneszánsza!Szó sem lehet „a jó békeidők",a„nagyjából" fenntartható, csupána Cidkijjá-féle „rendkívüli jelenségektől"megtisztított udvari prófétaság folytatásáról.Isten nem arról döntött, hogy a fennálló viszonyok folytatódjanak, maradjanak fenn, hanem ezeknek a végét rendelte el és az új kezdetet.Erről szól a prófécia.Ezt pedig elsősorban a következő generációnak és a jövőnek ígéri.         

A prófécia egyben irányt is mutat a katasztrófa után újjáformálódó, saját értékekre és valóságszemléletre törekvő közvéleménynek: Az eddigiekkel teljesen hagyjatok fel! Ne építsetek arra, semmiféle folytonosságra ne törekedjetek! A történelemnek ez a szakasza, intézménye, ideológiája, közvéleménye egyáltalán nem veszélytelen, s nem lehet megjavítani sem. Nem alkalmazhatóak rá olyan kategóriák, mint amiket már hallottunk: „tévedésből sodródott bele a háborúba", „jóakaratú, de peches társaság", „a pártvezetés kicsit tévedett"... A történelemnek az ilyen szakasza a hozzá tartozó intézményekkel, ideológiával, politikával, közvéleménnyel együtt mindenestől fogva romlott, az a sorsa, hogy megbukjon és eltűnjön. Veszedelmes az ilyen, óvakodni kell attól, hogy bárkit is megfertőzzön, s óvatosnak kell lennünk azzal is, hogy hibáiból mit tanulunk! Ugyanis tisztán látnunk kell azt, hogy a hazugság lelke vitte végromlásba, de ez Isten akaratának, s az általa kitűzött célnak felelt meg. Mert hogy Istennek is van világpolitikája, s ez fog végső soron megvalósulni – írta 1961-ben megjelent nagyszerű, bibliailag élesen disztingváló, izgalmas könyvében Walter Künneth. Ennek címe is izgalmas: Politika a démon és Isten között – A politikum keresztyén etikája.


Nincs jövője az „ahábizmusnak, a hazugság lelke közuralmának, a kettősségnek, a hintapolitikának


De milyen választási esély marad egy Aháb-rezsimben? Ott, ahol egyszerre volt jelen a Jahve-kultusz, az abszolút egyistenhit, meg a pogány termékenységi Baál-kultusz. Ez a vallási és hatalmi, közéleti kettősség lett a vég okozója. Amikor a hazugság lelke eluralkodik egy egész népen és politikai vezetésén, amikor a legelemibb jogi, vallási és morális mértékeket súlyosan megsértik. Ásatások bizonyították, hogy Aháb palotája tele volt az akkori kánaáni kultúra tárgyaival. Ennek az udvari kultúrának a kánaáni lényegét még inkább aláhúzta az, hogy Aháb nem Izrael Istenének, az Úrnak építtetett hivatalos szentélyt, hanem a Baálnak.

Az Isten Lelke által vezetett és betöltött prófétai személyiségeknek az ilyen mérlegelések természetesen elfogadhatatlanok. Az Aháb-rezsimnek, a megosztott és a megosztó rendszernek, a látszatra nagyon sokat adó, valójában a kétfele sántikáló lelki-vallási hintapolitikának és az uralkodó hazug léleknek nem lehetett folytatódása. Az Isten Lelke által megszólaltatott prófécia hatalmas jelentősége rögtön nyilvánvaló lesz, amint a feladat rendkívüli nehézségét felfedezik: radikálisan szakítani kell a korábbival és új kezdet elé kell állni, ami azt is jelenti, hogy magának Izraelnek kell megváltoznia. Ami viszont változatlan maradt, az a folytonosság, önmagával, jó hagyományaival, amelyeket őriznie, ápolnia, s ahol sérült, ott helyreállítania kellett.


Radikális szakítás a múlttal, új rend


A folyamatosság radikális megszakításán is túl kellett lépni, s éppen a hagyomány jó elemeiből kellett újra építkeznie a népnek, vezetőknek és vezetetteknek. Izraelnek önmagával való azonosságát és folyamatosságát helyre kellett hoznia. Nem kevesebb lett a cél, mint a „feltámadás". Az Isten által érvényesnek tekintett rendnek újra érvényesülnie kell.

​​
Pontosan ezért annyira fontos az Isten Lelke által adottprófétai beszéd, hiszen ez az, ami érvényre juttatja az Isten jelenlétében felismert és megismert igazságot, s a valóságot úgy mutatja meg, ahogyan az van. Ez a beszéd éles különbséget tesz az átkos, menthetetlenül elveszett és az Isten által elmúlásra ítélt politikai és kulturális vezető réteg és az igaz Izrael identitása között, amelynek viszont meg kell maradnia és meg lehet újulnia. Az elbukás Isten akaratával egyezően történik, de korlátozott. Isten jelenlétét ugyanis semmiféle katasztrófa sem vonhatja kétségbe, sőt a prófétai látomás éppen hogy megerősíti és bizonyítja ezt a jelenlétet, még akkor is, ha ez legtöbbször csak a visszapillantás során lesz teljesen világossá.Isten mindig is Izraellel volt, de egyúttal felette is állott.   A gonosz lelket szintén Isten küldötte. Még a szerencsétlenség is akaratából történt. Ez teszi nagyon is indokolttá, hogy a katasztrófa után újra és ismét Isten akaratához és Igéjéhez igazodjanak Izrael fiai.

Az Isten Lelke által adott prófétai beszéd módot kínál arra, hogy Izrael életének radikális törései ellenére is megmaradjon a folytonosság. Kilátásba helyezi ez a beszéd Izrael regenerálódását, újjászületését. Ezt az újjászületést az is elősegíti, ha a gonosz lelkek és a hazugság lelkei lelepleződnek, mert ennek következtében felszabadulnak azok az életek, amelyeket e sötét erők tartottak fogva. Ez a beszéd új, gyökeresen megújult valóságra tekint, és mindig is a nyilvánosság a címzettje. Arra a valóságra irányítja a figyelmet, amely összhangban áll Isten akaratával – amely valóságot Isten jelenléte minősít. A prófétai beszéd tehát nem csak Isten megbízásából hangzik el, hanem Isten látásmódjából kiindulva szemléli, és szemlélteti a való világot…


Pünkösdi etikai minimumként, radikális egyéni és közösségi figyelmeztetésként szólnak hozzánk Welker professzor roppant tanulságos szavai. Kemény beszéd ez, bibliai szó hozzánk jelentése

​​
2018 pünkösdjére
unk a rossz oldalon, mégis Isten akaratát teljesítjük be. Egy bizonyos: szent titkok és szabad, felszabadító elrendelések között és nyomában járunk. Hogy el ne tévelyedjünk, és tévelyítsünk másokat, vezetőként és vezetettként, magyarként és keresztyénként a Kárpát-medencében és itthon, nagy alázattal és naponként lelki tükörbe nézve lehet csak tovább lépnünk. Soha nem feledve: „Félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket" (Fil 2,12). Istenfélelemmel, nem emberektől félve – de rettegve attól, s ezért kerülve azt, ami a hazugság lelkének útja vagy szava ma hozzánk. Azt törekedjünk hát meghallani és megérteni a Jelenések könyve szerint a kis-ázsiai közösségeknek szóló levelekből, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Áldott, tartalmas, szent pünkösdöt *



Küldi: Kutasi József Antal
H - 2081 Piliscsaba - Klotildliget, Munkácsy Mihály köz 3,​ Magyarország
​​
Vezetékes telefon: 0036  26  63 17 66  > Üzenet rögzítő > Név megadás!
Mobil telefon:   0036  70  589 98 83 > SMS küldés > Név 
 
megadás

​Ha a jövőben nem kíván tőlem több tájékoztató levelet kapni, kérem írja meg a címemre  
és a 2001.évi CVIII. törvény értelmében 
törlöm a 
nyilvántartásból.

Erre a címre <
jozsef@kutasi.eu> és<kutasi2017@gmail.com>k  érem az anyagokat, 
üzeneteket, megivókat, tájékoztatókat, és a leveleket! 


Ha 
tőlem egy másik küldeménycsomagban  ugyan ezt az E-mail levelet már kapta, 
akkor a technikai hiba miatt bocsánatot kérek!